Mélyeket lélegzett, de harapni kevésbé tudott a neandervölgyi ember

Nagyon mély lélegzetet tudott venni a neandervölgyi ember, harapása azonban nem volt olyan erőteljes, mint azt eddig hitték.

Minderre német kutatók jöttek rá, akik a neandervölgyiek koponyaizomzatát számítógépes szimulációk segítségével hasonlították össze a heidelbergi és a modern emberével.

A kutatások a neandervölgyi és a modern ember arcformájának jelentős különbségeire helyezték a hangsúlyt. A tudósok összehasonlították a neandervölgyi lélegzetvételének kiáramlási becsléseit különböző klímájú régiókból származó modern emberek, így például eszkimók és trópusi régiókban élő emberek adataival.

Ha egy neandervölgyi lélegzetet vett, jóval több levegőt volt képes belélegezni – mondta Ottmar Kullmer, a frankfurti Senckenberg Természettudományi Intézet munkatársa. Ezzel jóval több oxigént volt képes felvenni, ami különösen az izomzatnak vált javára, főként olyan fizikai aktivitások során, mint a vadászat – tette hozzá a szakértő.

A neandervölgyi ember és a modern ember közös ősének tartott heidelbergi ember is jóval több levegőt volt képes belélegezni, mint a modern ember. A neandervölgyi azonban kevesebb levegővétellel is jóval több levegőt lélegzett be.

A tömzsibb testalkatú, nagyon izmos neandervölgyinek több energiára volt szüksége a vadászathoz. A számítások szerint naponta akár 4500 kalória is kellett neki az északibb, hűvösebb területeken. A számítógépes vizsgálatok szerint a hideg időjáráshoz alkalmazkodtak a belélegzett levegő gyors felmelegítésének képességével.

Az a feltevés azonban, miszerint a neandervölgyinek erőteljes állkapcsa és viszonylag széles orrlyukai és orra miatt különösen erős volt a harapása, nem bizonyosodott be. A szakértők korábban abból indultak ki, hogy a neandervölgyi különösen erősen harapott, mert a felnőttek minden elülső foga nagyon erőteljes elhasználtság jeleit mutatta. A számítógépes nyomásmodellek azonban nem mutattak lényeges különbséget.